This pain is just too real...

  Előszeretettel hangoztatom ugyan Zabuza köcsögségét, de... ennek a számnak hatása van rám. Ha ezt meghallom, bármit képes vagyok megbocsátani neki. Heh, mondhatni meglátom a "jó" oldalát...

Nosztalgia és David Bowie, a manók királya

  Nemrég a Naruto the Abridged Series-ben elhangzott egyik számnak rákerestem az eredetijére - és elfogott a nosztalgia.
  A szóban forgó dal ugyanis A fantasztikus labirintus (Labyrinth) című filmben volt, ami valamiért nagyon ismerős volt, és rá is jöttem miért: 9-10 évvel ezelőtt ez volt az egyik kedvenc filmem!!! (Maga a film 1986-os, 11 évvel idősebb nálam.)
  Mármint a magyar nyelvű live action filmek közül. A nem magyar rajzfilmek közül többek között a listámon volt asszem a Roi Lion (Oroszlánkirály), a Rox et Rouky (nemtom a magyar címét), a Cendrillon (Hamupipőke), a Pocahontas és természetesen a Le cygne et la princesse (A hattyúhercegnő) - ezek nagy részét máig nem láttam magyarul. (Hosszú történet, hagyjuk.)
  Tehát a Labirynth egy alapból nem túl eredeti, de ütősen megcsinált történet. Sarah úgy érzi, a szülei nem törődnek vele igazán, ezért ki is bukik, mikor rábízzák a kisöccsét, Tobyt. Toby viszont kisgyerek lévén nem hagyja békén a nővérét, ezzel tovább roncsolva annak idegeit, mire a lány azt kívánja, bárcsak elvinnék a manók - erre a ház megtelik manókkal, sőt királyuk, David Bowie, személyesen viszi el a gyereket, de ad Sarah-nak időt, hogy ha akarja, menjen el érte a várába. A vár viszont reménytelenül messze van, egy labirintus túloldalán.
  Sarah egyébként tipikus otaku, a szobája tele van a kedvenc könyvével (The Labyrinth) összefüggő cuccokkal, a parkban kedvenc szereplője ruhájában gyakorolja annak szövegét, emiatt órákat is képes késni mindenhonnan.
  David Bowie-n meg aki nem tudja, miért röhögök (azon kívül, hogy pontosan úgy áll a haja, mint Namikaze Minatonak, a 4. Hokagénak), az nézze meg a fent említett sorozatot. Mert Kakashi nem David Bowie.

Körbe-körbe karikába, szemünk, mint a csiga háza...

 Háháhá, kellett nekem lemaradni szombaton az eredményhirdetésről... Végül is, jól kell kezdeni a dolgokat. Hát én jól kezdtem a versenyzést. Mondjuk egy zsűri kedvence díj jelöléssel!!!
  Úgyhogy most egyrészt begolyóztam, másrészt... nem nagyon van másrészt.
  De hadd idézzek a Hebis Barmok - Füves Pillanatokból:
"Uraim... ezt mostantól bevezetjük. Keményen."

Holdfénycon!!!

 Tegnap... hosszú volt. Először is reggel hétkor saját kérésemre kipofoztak az ágyból, gyorsan megreggeliztem (egyenlő ittam egy milkshake-et és ettem hozzá 2 kanálnyi Nesquiket...), aztán felöltözés és végül haj és smink. Ez nagyjából annyit takar, hogy az előző este elrendezett hajamból csináltam egy kontyot, elöl ugye 1-1 tincs kimaradt, erre került egy szatén...izé, arra befőzőgumi, végül pedig spárgával megkötöttem. Természetesen a spárgát előzőleg kékre festettem és szereltem rá pár peddignád-darabot (ez egyfajta kúszónövény, rattan néven is ismert), amire zöld gyöngyöket ragasztottam. Már amelyiket. A többi megállt rajta magától is. A smink összesen egy kis alapozó és kék körömlakk volt, ami kivételesen nem is zavart. (Pedig de tudom utálni, hogy valami van a körmömön!!!)
  Ekkor érkezett meg nénikém, fogtam az előzőleg bepakolt sporttáskát, beszuszakoltuk a kocsiba az összetekert(!) jégtükröt és irány az Örs! Ott felszálltunk a metróra, meg sem álltunk a Moszkva Széll Kálmán térig és már a Millenárisnál is voltunk^^
  Jegy híján 20 perc várakozás az ajtó előtt, addig is befejeztem a hajamat 2 darab jelölőcetlivel. Ezek aztán estig kitartottak, nem is fogom lecserélni őket. És végre... beszabadultunk a conra... ahh.
  Gyors átöltözés után lecsaptam a BLushra és a Ten Devin 2-re (kötelező olvasmány!!!), és beültem AMV-vetítésre. Meg kell jegyeznem, hogy bár a crossplay még mindig nem a műfajom és melltájban dögmelegem is volt tőle, a sportmelltartó-géz kettőssel sokkal jobb volt a lekötözés. Közben jöttek a fotósok is, valamint Selty-channal, Noémivel, Bundikkal és a gazdiimmal is összefutottam.
  Fél egykor átcipeltem a jégtükrömet (némi segítséggel) a bejárat melletti stúdióba (tényleg... ott volt a TV2 isXD), ahol túlestem az előzsűrizésen és még egy fotózáson. Ezek után nénikém feladta és hazament, én meg elugrottam a közeli sushishoz (cosplayben) egy lazacos maki erejéig. A sushis hapsi egyébként egész rendes, miközben ettem, megállapította, hogy szeretem a Narutot és el kéne mennem harcművészetre. Merthogy ott kezdődik minden.
 Kettőre visszaértem és kezdődött is maga a verseny. Elég necces volt, tekintettel arra, hogy kellett kérnem pár másodperc pakolási időt, ráadásul gyakorlatilag fingom se volt, hogy mit csináljak. Ami biztos volt, hogy a végén ezt a pózt be akartam vetni. Eredményhirdetésről azonban háromnegyed nyolcig való ottlevésem ellenére is lemaradtam:D-.-" Viszont akkor már végre megtaláltam Mikut (ismerhetitek még rézf@szú bagoly néven is).
  Közben csak annyi történt, hogy kiéltem shoppingolási vágyaimat. És fillérekért szerzem be a Rurouni Kenshint - az első 4 kötetért összesen 1500-at fizettem. De az hosszú, hogy hogyan... (Ezen és a fentieken kívül csak kábé vettem egy jobbkezes maneki nekot, egy Naruto 7-et, egy Vampire Knight 2-t, egy Chrno Crusade 4-et, valamint egy FMA Brotherhood és egy Naruto figurát - egyet tippelhet mindenki, milyen volt utóbbi:p)
  Ha átküldik és ha megtalálom a képeket, akkor azokat és az eredményt is kirakom^^
  Viszont szomorú hír, hogy a jégtükrömről ma délelőtt el kellett távolítanom a celofánt, mert az sajna nem bírja sokáig. Így döbbentem rá... hogy utálok cosplayt kidobni!!! Főleg, mert napokig szenvedtem veleT.T
A végére pedig egy jó kis vidi, amit itt láttam először, de jót lehet rajta röhögni (amúgy ettől az emberkétől már láttam egy-két FMA-s vidit is):

U.i.: Még a semémet is megtaláltam - a fene se számított rá, hogy valaki mégis CP-zik Zabuzát!!!
U.i.2: Ott volt még egy román cosplayer is , Livia, elbeszélgettem vele egy kicsit,aranyos volt, csak egy szót nem tud magyarul^^

A jelszó: yaoi

 Elgondolkoztam azon, hogy holnap kéne indítani egy yaoi-vonatot^^ Aki benne van, azt várom.
  Valamint azon is eltűnődtem, hogy miért undorodik annyi ember a yaoitól és a yuritól. Sokszor hallom, hogy hogy lehet ilyeneket írni/olvasni. Mindkét válasz rendkívül egyszerű.
  Japánban a homoszexualitás alapból nem annyira tabutéma, mint máshol. Így aztán miért is ne építhetnének a mangakák külön műfajt köré, és ha már, akkor legyen rögtön kettő - ezek a yaoi és a yuri.
  A másik kérdés már egy kicsit bonyolultabb, mint amilyennek hangzik. A legtöbben, ha rákeresnek Google-n, rögtön szembekerülnek a műfaj leghardosabb részeivel, és pont ez a baj. Egy sima, 1-2 részes/fejezetes történetkével kezdve sokkal jobban meg lehet érteni a lényeget. Ezek alatt főleg olyanokat értek, ahol nem a jó öreg alapsztorival találkozunk (a seme elcsábítja az ukét, lesz*pja és megkerázza), hanem először egy halvány romantikával átszőtt, kész történettel. Ehhez továbbra is ajánlom Tibris műveit, aki pontosan ilyen doujinshiket rajzol. (Bár egyszer már megerősítette sztereotípiáimat a németekről - az egyik rajzához odakommentelte :" Amikor ezt vázlatoltam, épp részeg voltam"...) Én speciel a Left you alone-nal kezdtem yaoista pályafutásomat, az például egy nagyon jó kis doujinshi (a második fejezete, a Liberty szintén), jól adja vissza a karakterek eredeti jellemét, ráadásul mindkét fejezet elég jól be is illeszthető az eredeti történetbe. Emellett meg szinte csak a szerelem hatja át az egészet, magában a LYA-ban a 40. oldal előtt és az 50. után semmi nem történik, mégis érdemes legalább egyszer elolvasni. A lényeg, hogy kell hozzá némi azonosulási készség, így ha például az uke szemszögéből nézzük, nagyon jól meg lehet érteni, mit is érez.
  Köszönöm.

U.i.: Remélem, azért holnap fel tudok kelni időben, nem úgy, mint ma - onee-chan fél tízkor ébresztett, hogy nem tízre kell-e mennem kozmetikushoz: p

Művészi vénáim 2.0

 Nos ami a verselést illeti, abból az lett, hogy konkrétan elkezdtem leírni Itachi életét az Akastukiban, ezzel párhuzamosan pedig - minden 2. oldalon - ugyanazt leírom Konan szemszögéből (nyugi, az nem vers). Hát igen, top2 páros a TemaShika és ItaKonan^^ Yaoi-fronton meg természetesen HakuZabu. Bár... elgondolkodtam, hogy milyen lehet egy KisaSui yaoi. Igen, Kisame és Suigetsu! 18-as mondat következik. Kisame megerőszakolja Suigetsut, az meg közben félig kinyírja...
 XDXDXD
Tehát a lényeg, hogy készül a "mű", kész van 1 oldal, de már készül a második.
  A CP-m "apró" kis kiegészítője meg legkésőbb holnapra kész lesz. Tényleg, holnap még kozmetikus is lesz. ÁHH!!! De utána jön egy jó nagy adag kaja a Momotarou Ramennél - csak ajánlani tudom, iszonyú jó a kajájuk!!! (Hmm, marharamen.)

Művészi vénáim

Egész véletlenül írtam egy kis 2soros verset Konanról, úgyhogy ennek valószínűleg lesz egy kis következménye (várhatjátok "Akatsukis Szösszenetek" című versgyűjteményemetXD).
  Ezen kívül pedig belekezdtem CP-m utolsó és egyben legnehezebb részébe - aki nem tudja, mire gondolok, az nézze meg a Naruto 12-17. epizódokat vagy olvassa el a 22(?)-28. fejezeteket; ) De amennyit szenvedek vele, én megölöm azt, aki beszól róla!!!