Konan... Konan... Konan.

Gyönyörű és kegyetlen. De mit rejtenek azok a szemek?

  Konan mindig is elbűvölt. Jó-jó, először az 1AÉ-ben láttam, ahol azért inkább a többiek voltak előtérben. (Bocs, Dani.)
  De ettől függetlenül amikor rákerestem Google-n, már megállapítottam, hogy jó nő. Ez a vélemény azóta csak erősödött, főleg ugye amiatt is, hogy -- najó, nem jövök megint az elméleteimmel, de lényeges volt az az egy mondata, amit akkor hallottam tőle. Ez pedig nem volt valami biztató azzal kapcsolatban, mit gondolhat rólam.
  "Szóval egy igazi profi?"
  Az meg még inkább erősítette, hogy elkezdtem néha érezni az illatát. Be kell vallanom, annál jobbat még nem nagyon éreztem. (Talán még Shego. Neki is finom illata volt, de Konané jobb.)
  Aztán egy kis fanmade vidi még jobban felkeltette iránta itteni érdeklődésemet.

És ekkor fordult meg a fejemben a fenti kérdés.
  Ugyan 1AÉ-ben nem lehet komolyan venni, de...
  Az anime és manga egyik nagy előnye szerintem, hogy rendkívül kifejező szemek vannak benne (fújolás a kivételnek): akár csendes szerelemről, akár tömény gyűlöletről, akár végtelen bánatról van szó. És az is nagyszerűen látszik, ha valakinek van/volt valami az életében, amit legszívesebben kitörölne, elfelejtene. Ez fogott meg az FMA-ban is, emiatt voltam képes még egyszer bekapcsolni másnap, mikor először lesokkolt a vérbe fagyott hulla, és emiatt lett az a top1 számomra.
  És Konan tekintetében is van valami ehhez hasonló...