2011. augusztus 31., szerda
This pain is just too real...
Előszeretettel hangoztatom ugyan Zabuza köcsögségét, de... ennek a számnak hatása van rám. Ha ezt meghallom, bármit képes vagyok megbocsátani neki. Heh, mondhatni meglátom a "jó" oldalát...
Nosztalgia és David Bowie, a manók királya
Nemrég a Naruto the Abridged Series-ben elhangzott egyik számnak rákerestem az eredetijére - és elfogott a nosztalgia.
A szóban forgó dal ugyanis A fantasztikus labirintus (Labyrinth) című filmben volt, ami valamiért nagyon ismerős volt, és rá is jöttem miért: 9-10 évvel ezelőtt ez volt az egyik kedvenc filmem!!! (Maga a film 1986-os, 11 évvel idősebb nálam.)
Mármint a magyar nyelvű live action filmek közül. A nem magyar rajzfilmek közül többek között a listámon volt asszem a Roi Lion (Oroszlánkirály), a Rox et Rouky (nemtom a magyar címét), a Cendrillon (Hamupipőke), a Pocahontas és természetesen a Le cygne et la princesse (A hattyúhercegnő) - ezek nagy részét máig nem láttam magyarul. (Hosszú történet, hagyjuk.)
Tehát a Labirynth egy alapból nem túl eredeti, de ütősen megcsinált történet. Sarah úgy érzi, a szülei nem törődnek vele igazán, ezért ki is bukik, mikor rábízzák a kisöccsét, Tobyt. Toby viszont kisgyerek lévén nem hagyja békén a nővérét, ezzel tovább roncsolva annak idegeit, mire a lány azt kívánja, bárcsak elvinnék a manók - erre a ház megtelik manókkal, sőt királyuk, David Bowie, személyesen viszi el a gyereket, de ad Sarah-nak időt, hogy ha akarja, menjen el érte a várába. A vár viszont reménytelenül messze van, egy labirintus túloldalán.
Sarah egyébként tipikus otaku, a szobája tele van a kedvenc könyvével (The Labyrinth) összefüggő cuccokkal, a parkban kedvenc szereplője ruhájában gyakorolja annak szövegét, emiatt órákat is képes késni mindenhonnan.
David Bowie-n meg aki nem tudja, miért röhögök (azon kívül, hogy pontosan úgy áll a haja, mint Namikaze Minatonak, a 4. Hokagénak), az nézze meg a fent említett sorozatot. Mert Kakashi nem David Bowie.
A szóban forgó dal ugyanis A fantasztikus labirintus (Labyrinth) című filmben volt, ami valamiért nagyon ismerős volt, és rá is jöttem miért: 9-10 évvel ezelőtt ez volt az egyik kedvenc filmem!!! (Maga a film 1986-os, 11 évvel idősebb nálam.)
Mármint a magyar nyelvű live action filmek közül. A nem magyar rajzfilmek közül többek között a listámon volt asszem a Roi Lion (Oroszlánkirály), a Rox et Rouky (nemtom a magyar címét), a Cendrillon (Hamupipőke), a Pocahontas és természetesen a Le cygne et la princesse (A hattyúhercegnő) - ezek nagy részét máig nem láttam magyarul. (Hosszú történet, hagyjuk.)
Tehát a Labirynth egy alapból nem túl eredeti, de ütősen megcsinált történet. Sarah úgy érzi, a szülei nem törődnek vele igazán, ezért ki is bukik, mikor rábízzák a kisöccsét, Tobyt. Toby viszont kisgyerek lévén nem hagyja békén a nővérét, ezzel tovább roncsolva annak idegeit, mire a lány azt kívánja, bárcsak elvinnék a manók - erre a ház megtelik manókkal, sőt királyuk, David Bowie, személyesen viszi el a gyereket, de ad Sarah-nak időt, hogy ha akarja, menjen el érte a várába. A vár viszont reménytelenül messze van, egy labirintus túloldalán.
Sarah egyébként tipikus otaku, a szobája tele van a kedvenc könyvével (The Labyrinth) összefüggő cuccokkal, a parkban kedvenc szereplője ruhájában gyakorolja annak szövegét, emiatt órákat is képes késni mindenhonnan.
David Bowie-n meg aki nem tudja, miért röhögök (azon kívül, hogy pontosan úgy áll a haja, mint Namikaze Minatonak, a 4. Hokagénak), az nézze meg a fent említett sorozatot. Mert Kakashi nem David Bowie.
2011. augusztus 30., kedd
Körbe-körbe karikába, szemünk, mint a csiga háza...
Háháhá, kellett nekem lemaradni szombaton az eredményhirdetésről... Végül is, jól kell kezdeni a dolgokat. Hát én jól kezdtem a versenyzést. Mondjuk egy zsűri kedvence díj jelöléssel!!!
Úgyhogy most egyrészt begolyóztam, másrészt... nem nagyon van másrészt.
De hadd idézzek a Hebis Barmok - Füves Pillanatokból:
"Uraim... ezt mostantól bevezetjük. Keményen."
Úgyhogy most egyrészt begolyóztam, másrészt... nem nagyon van másrészt.
De hadd idézzek a Hebis Barmok - Füves Pillanatokból:
"Uraim... ezt mostantól bevezetjük. Keményen."
2011. augusztus 28., vasárnap
Holdfénycon!!!
Tegnap... hosszú volt. Először is reggel hétkor saját kérésemre kipofoztak az ágyból, gyorsan megreggeliztem (egyenlő ittam egy milkshake-et és ettem hozzá 2 kanálnyi Nesquiket...), aztán felöltözés és végül haj és smink. Ez nagyjából annyit takar, hogy az előző este elrendezett hajamból csináltam egy kontyot, elöl ugye 1-1 tincs kimaradt, erre került egy szatén...izé, arra befőzőgumi, végül pedig spárgával megkötöttem. Természetesen a spárgát előzőleg kékre festettem és szereltem rá pár peddignád-darabot (ez egyfajta kúszónövény, rattan néven is ismert), amire zöld gyöngyöket ragasztottam. Már amelyiket. A többi megállt rajta magától is. A smink összesen egy kis alapozó és kék körömlakk volt, ami kivételesen nem is zavart. (Pedig de tudom utálni, hogy valami van a körmömön!!!)
Ekkor érkezett meg nénikém, fogtam az előzőleg bepakolt sporttáskát, beszuszakoltuk a kocsiba az összetekert(!) jégtükröt és irány az Örs! Ott felszálltunk a metróra, meg sem álltunk aMoszkva Széll Kálmán térig és már a Millenárisnál is voltunk^^
Jegy híján 20 perc várakozás az ajtó előtt, addig is befejeztem a hajamat 2 darab jelölőcetlivel. Ezek aztán estig kitartottak, nem is fogom lecserélni őket. És végre... beszabadultunk a conra... ahh.
Gyors átöltözés után lecsaptam a BLushra és a Ten Devin 2-re (kötelező olvasmány!!!), és beültem AMV-vetítésre. Meg kell jegyeznem, hogy bár a crossplay még mindig nem a műfajom és melltájban dögmelegem is volt tőle, a sportmelltartó-géz kettőssel sokkal jobb volt a lekötözés. Közben jöttek a fotósok is, valamint Selty-channal, Noémivel, Bundikkal és a gazdiimmal is összefutottam.
Fél egykor átcipeltem a jégtükrömet (némi segítséggel) a bejárat melletti stúdióba (tényleg... ott volt a TV2 isXD), ahol túlestem az előzsűrizésen és még egy fotózáson. Ezek után nénikém feladta és hazament, én meg elugrottam a közeli sushishoz (cosplayben) egy lazacos maki erejéig. A sushis hapsi egyébként egész rendes, miközben ettem, megállapította, hogy szeretem a Narutot és el kéne mennem harcművészetre. Merthogy ott kezdődik minden.
Kettőre visszaértem és kezdődött is maga a verseny. Elég necces volt, tekintettel arra, hogy kellett kérnem pár másodperc pakolási időt, ráadásul gyakorlatilag fingom se volt, hogy mit csináljak. Ami biztos volt, hogy a végén ezt a pózt be akartam vetni. Eredményhirdetésről azonban háromnegyed nyolcig való ottlevésem ellenére is lemaradtam:D-.-" Viszont akkor már végre megtaláltam Mikut (ismerhetitek még rézf@szú bagoly néven is).
Közben csak annyi történt, hogy kiéltem shoppingolási vágyaimat. És fillérekért szerzem be a Rurouni Kenshint - az első 4 kötetért összesen 1500-at fizettem. De az hosszú, hogy hogyan... (Ezen és a fentieken kívül csak kábé vettem egy jobbkezes maneki nekot, egy Naruto 7-et, egy Vampire Knight 2-t, egy Chrno Crusade 4-et, valamint egy FMA Brotherhood és egy Naruto figurát - egyet tippelhet mindenki, milyen volt utóbbi:p)
Ha átküldik és ha megtalálom a képeket, akkor azokat és az eredményt is kirakom^^
Viszont szomorú hír, hogy a jégtükrömről ma délelőtt el kellett távolítanom a celofánt, mert az sajna nem bírja sokáig. Így döbbentem rá... hogy utálok cosplayt kidobni!!! Főleg, mert napokig szenvedtem veleT.T
A végére pedig egy jó kis vidi, amit itt láttam először, de jót lehet rajta röhögni (amúgy ettől az emberkétől már láttam egy-két FMA-s vidit is):
U.i.: Még a semémet is megtaláltam - a fene se számított rá, hogy valaki mégis CP-zik Zabuzát!!!
U.i.2: Ott volt még egy román cosplayer is , Livia, elbeszélgettem vele egy kicsit,aranyos volt, csak egy szót nem tud magyarul^^
Ekkor érkezett meg nénikém, fogtam az előzőleg bepakolt sporttáskát, beszuszakoltuk a kocsiba az összetekert(!) jégtükröt és irány az Örs! Ott felszálltunk a metróra, meg sem álltunk a
Jegy híján 20 perc várakozás az ajtó előtt, addig is befejeztem a hajamat 2 darab jelölőcetlivel. Ezek aztán estig kitartottak, nem is fogom lecserélni őket. És végre... beszabadultunk a conra... ahh.
Gyors átöltözés után lecsaptam a BLushra és a Ten Devin 2-re (kötelező olvasmány!!!), és beültem AMV-vetítésre. Meg kell jegyeznem, hogy bár a crossplay még mindig nem a műfajom és melltájban dögmelegem is volt tőle, a sportmelltartó-géz kettőssel sokkal jobb volt a lekötözés. Közben jöttek a fotósok is, valamint Selty-channal, Noémivel, Bundikkal és a gazdiimmal is összefutottam.
Fél egykor átcipeltem a jégtükrömet (némi segítséggel) a bejárat melletti stúdióba (tényleg... ott volt a TV2 isXD), ahol túlestem az előzsűrizésen és még egy fotózáson. Ezek után nénikém feladta és hazament, én meg elugrottam a közeli sushishoz (cosplayben) egy lazacos maki erejéig. A sushis hapsi egyébként egész rendes, miközben ettem, megállapította, hogy szeretem a Narutot és el kéne mennem harcművészetre. Merthogy ott kezdődik minden.
Kettőre visszaértem és kezdődött is maga a verseny. Elég necces volt, tekintettel arra, hogy kellett kérnem pár másodperc pakolási időt, ráadásul gyakorlatilag fingom se volt, hogy mit csináljak. Ami biztos volt, hogy a végén ezt a pózt be akartam vetni. Eredményhirdetésről azonban háromnegyed nyolcig való ottlevésem ellenére is lemaradtam:D-.-" Viszont akkor már végre megtaláltam Mikut (ismerhetitek még rézf@szú bagoly néven is).
Közben csak annyi történt, hogy kiéltem shoppingolási vágyaimat. És fillérekért szerzem be a Rurouni Kenshint - az első 4 kötetért összesen 1500-at fizettem. De az hosszú, hogy hogyan... (Ezen és a fentieken kívül csak kábé vettem egy jobbkezes maneki nekot, egy Naruto 7-et, egy Vampire Knight 2-t, egy Chrno Crusade 4-et, valamint egy FMA Brotherhood és egy Naruto figurát - egyet tippelhet mindenki, milyen volt utóbbi:p)
Ha átküldik és ha megtalálom a képeket, akkor azokat és az eredményt is kirakom^^
Viszont szomorú hír, hogy a jégtükrömről ma délelőtt el kellett távolítanom a celofánt, mert az sajna nem bírja sokáig. Így döbbentem rá... hogy utálok cosplayt kidobni!!! Főleg, mert napokig szenvedtem veleT.T
A végére pedig egy jó kis vidi, amit itt láttam először, de jót lehet rajta röhögni (amúgy ettől az emberkétől már láttam egy-két FMA-s vidit is):
U.i.: Még a semémet is megtaláltam - a fene se számított rá, hogy valaki mégis CP-zik Zabuzát!!!
U.i.2: Ott volt még egy román cosplayer is , Livia, elbeszélgettem vele egy kicsit,aranyos volt, csak egy szót nem tud magyarul^^
2011. augusztus 26., péntek
A jelszó: yaoi
Elgondolkoztam azon, hogy holnap kéne indítani egy yaoi-vonatot^^ Aki benne van, azt várom.
Valamint azon is eltűnődtem, hogy miért undorodik annyi ember a yaoitól és a yuritól. Sokszor hallom, hogy hogy lehet ilyeneket írni/olvasni. Mindkét válasz rendkívül egyszerű.
Japánban a homoszexualitás alapból nem annyira tabutéma, mint máshol. Így aztán miért is ne építhetnének a mangakák külön műfajt köré, és ha már, akkor legyen rögtön kettő - ezek a yaoi és a yuri.
A másik kérdés már egy kicsit bonyolultabb, mint amilyennek hangzik. A legtöbben, ha rákeresnek Google-n, rögtön szembekerülnek a műfaj leghardosabb részeivel, és pont ez a baj. Egy sima, 1-2 részes/fejezetes történetkével kezdve sokkal jobban meg lehet érteni a lényeget. Ezek alatt főleg olyanokat értek, ahol nem a jó öreg alapsztorival találkozunk (a seme elcsábítja az ukét, lesz*pja és megkerázza), hanem először egy halvány romantikával átszőtt, kész történettel. Ehhez továbbra is ajánlom Tibris műveit, aki pontosan ilyen doujinshiket rajzol. (Bár egyszer már megerősítette sztereotípiáimat a németekről - az egyik rajzához odakommentelte :" Amikor ezt vázlatoltam, épp részeg voltam"...) Én speciel a Left you alone-nal kezdtem yaoista pályafutásomat, az például egy nagyon jó kis doujinshi (a második fejezete, a Liberty szintén), jól adja vissza a karakterek eredeti jellemét, ráadásul mindkét fejezet elég jól be is illeszthető az eredeti történetbe. Emellett meg szinte csak a szerelem hatja át az egészet, magában a LYA-ban a 40. oldal előtt és az 50. után semmi nem történik, mégis érdemes legalább egyszer elolvasni. A lényeg, hogy kell hozzá némi azonosulási készség, így ha például az uke szemszögéből nézzük, nagyon jól meg lehet érteni, mit is érez.
Köszönöm.
U.i.: Remélem, azért holnap fel tudok kelni időben, nem úgy, mint ma - onee-chan fél tízkor ébresztett, hogy nem tízre kell-e mennem kozmetikushoz: p
Valamint azon is eltűnődtem, hogy miért undorodik annyi ember a yaoitól és a yuritól. Sokszor hallom, hogy hogy lehet ilyeneket írni/olvasni. Mindkét válasz rendkívül egyszerű.
Japánban a homoszexualitás alapból nem annyira tabutéma, mint máshol. Így aztán miért is ne építhetnének a mangakák külön műfajt köré, és ha már, akkor legyen rögtön kettő - ezek a yaoi és a yuri.
A másik kérdés már egy kicsit bonyolultabb, mint amilyennek hangzik. A legtöbben, ha rákeresnek Google-n, rögtön szembekerülnek a műfaj leghardosabb részeivel, és pont ez a baj. Egy sima, 1-2 részes/fejezetes történetkével kezdve sokkal jobban meg lehet érteni a lényeget. Ezek alatt főleg olyanokat értek, ahol nem a jó öreg alapsztorival találkozunk (a seme elcsábítja az ukét, lesz*pja és megkerázza), hanem először egy halvány romantikával átszőtt, kész történettel. Ehhez továbbra is ajánlom Tibris műveit, aki pontosan ilyen doujinshiket rajzol. (Bár egyszer már megerősítette sztereotípiáimat a németekről - az egyik rajzához odakommentelte :" Amikor ezt vázlatoltam, épp részeg voltam"...) Én speciel a Left you alone-nal kezdtem yaoista pályafutásomat, az például egy nagyon jó kis doujinshi (a második fejezete, a Liberty szintén), jól adja vissza a karakterek eredeti jellemét, ráadásul mindkét fejezet elég jól be is illeszthető az eredeti történetbe. Emellett meg szinte csak a szerelem hatja át az egészet, magában a LYA-ban a 40. oldal előtt és az 50. után semmi nem történik, mégis érdemes legalább egyszer elolvasni. A lényeg, hogy kell hozzá némi azonosulási készség, így ha például az uke szemszögéből nézzük, nagyon jól meg lehet érteni, mit is érez.
Köszönöm.
U.i.: Remélem, azért holnap fel tudok kelni időben, nem úgy, mint ma - onee-chan fél tízkor ébresztett, hogy nem tízre kell-e mennem kozmetikushoz: p
2011. augusztus 25., csütörtök
Művészi vénáim 2.0
Nos ami a verselést illeti, abból az lett, hogy konkrétan elkezdtem leírni Itachi életét az Akastukiban, ezzel párhuzamosan pedig - minden 2. oldalon - ugyanazt leírom Konan szemszögéből (nyugi, az nem vers). Hát igen, top2 páros a TemaShika és ItaKonan^^ Yaoi-fronton meg természetesen HakuZabu. Bár... elgondolkodtam, hogy milyen lehet egy KisaSui yaoi. Igen, Kisame és Suigetsu! 18-as mondat következik. Kisame megerőszakolja Suigetsut, az meg közben félig kinyírja...
XDXDXD
Tehát a lényeg, hogy készül a "mű", kész van 1 oldal, de már készül a második.
A CP-m "apró" kis kiegészítője meg legkésőbb holnapra kész lesz. Tényleg, holnap még kozmetikus is lesz. ÁHH!!! De utána jön egy jó nagy adag kaja a Momotarou Ramennél - csak ajánlani tudom, iszonyú jó a kajájuk!!! (Hmm, marharamen.)
XDXDXD
Tehát a lényeg, hogy készül a "mű", kész van 1 oldal, de már készül a második.
A CP-m "apró" kis kiegészítője meg legkésőbb holnapra kész lesz. Tényleg, holnap még kozmetikus is lesz. ÁHH!!! De utána jön egy jó nagy adag kaja a Momotarou Ramennél - csak ajánlani tudom, iszonyú jó a kajájuk!!! (Hmm, marharamen.)
2011. augusztus 24., szerda
Művészi vénáim
Egész véletlenül írtam egy kis 2soros verset Konanról, úgyhogy ennek valószínűleg lesz egy kis következménye (várhatjátok "Akatsukis Szösszenetek" című versgyűjteményemetXD).
Ezen kívül pedig belekezdtem CP-m utolsó és egyben legnehezebb részébe - aki nem tudja, mire gondolok, az nézze meg a Naruto 12-17. epizódokat vagy olvassa el a 22(?)-28. fejezeteket; ) De amennyit szenvedek vele, én megölöm azt, aki beszól róla!!!
Ezen kívül pedig belekezdtem CP-m utolsó és egyben legnehezebb részébe - aki nem tudja, mire gondolok, az nézze meg a Naruto 12-17. epizódokat vagy olvassa el a 22(?)-28. fejezeteket; ) De amennyit szenvedek vele, én megölöm azt, aki beszól róla!!!
2011. augusztus 22., hétfő
2011. augusztus 20., szombat
Konan... Konan... Konan.
 | |
| Gyönyörű és kegyetlen. De mit rejtenek azok a szemek? |
De ettől függetlenül amikor rákerestem Google-n, már megállapítottam, hogy jó nő. Ez a vélemény azóta csak erősödött, főleg ugye amiatt is, hogy -- najó, nem jövök megint az elméleteimmel, de lényeges volt az az egy mondata, amit akkor hallottam tőle. Ez pedig nem volt valami biztató azzal kapcsolatban, mit gondolhat rólam.
"Szóval egy igazi profi?"
Az meg még inkább erősítette, hogy elkezdtem néha érezni az illatát. Be kell vallanom, annál jobbat még nem nagyon éreztem. (Talán még Shego. Neki is finom illata volt, de Konané jobb.)
Aztán egy kis fanmade vidi még jobban felkeltette iránta itteni érdeklődésemet.
És ekkor fordult meg a fejemben a fenti kérdés.
Ugyan 1AÉ-ben nem lehet komolyan venni, de...
Az anime és manga egyik nagy előnye szerintem, hogy rendkívül kifejező szemek vannak benne (fújolás a kivételnek): akár csendes szerelemről, akár tömény gyűlöletről, akár végtelen bánatról van szó. És az is nagyszerűen látszik, ha valakinek van/volt valami az életében, amit legszívesebben kitörölne, elfelejtene. Ez fogott meg az FMA-ban is, emiatt voltam képes még egyszer bekapcsolni másnap, mikor először lesokkolt a vérbe fagyott hulla, és emiatt lett az a top1 számomra.
És Konan tekintetében is van valami ehhez hasonló...
2011. augusztus 16., kedd
Szívás, ha a Naruto összes hímnemű karaktere előtted áll a WC felé tartó sorban.
Most néztem meg a Naruto 4. OVA-ját, a Konoha Grand Sports Festivalt. Csak ajánlani tudom.
Egy röpke 9 és fél perces OVA, amelyben a konohai genincsapatok küzdenek egy sportversenyen egy egyhetes, fizetett nyaralásért. Miközben Naruto valahogy próbál bejutni a férfivécébe... Szívatások tömény sorozata, aki végignézte a Narutot, annak halálbüntetés jár a kihagyásáért, aki nem, annak is.
Aztán várom a kommenteket!
U.I.: Sikeresen jelentkeztem a Holdfényconon Craftmanship egyéni kategóriában, a változatosság kedvéért Hakuként, valamint karaokenál is ott leszek, ez főleg Seltynek szól (tudom, hogy párszor már próbáltuk elkapni egymást:D).
Egy röpke 9 és fél perces OVA, amelyben a konohai genincsapatok küzdenek egy sportversenyen egy egyhetes, fizetett nyaralásért. Miközben Naruto valahogy próbál bejutni a férfivécébe... Szívatások tömény sorozata, aki végignézte a Narutot, annak halálbüntetés jár a kihagyásáért, aki nem, annak is.
Aztán várom a kommenteket!
U.I.: Sikeresen jelentkeztem a Holdfényconon Craftmanship egyéni kategóriában, a változatosság kedvéért Hakuként, valamint karaokenál is ott leszek, ez főleg Seltynek szól (tudom, hogy párszor már próbáltuk elkapni egymást:D).
Jean Holmes, a mesterhadnagy?!
A címben semmit nem véletlenül vagy műveletlenségből írtam így, ennél egyszerűbb oka van: találtam egy sorit (Sherlock Holmes, a mesterkopó), ami Sherlock Holmes-ról szól (milyen meglepő). KUTYÁKKAL.
Nézem: olasz-japán rajzfilmsorozat, ikszedik rész. Najó, azt, hogy japán, le se tagadhatná.
Ugyanis a grafikája félelmetesen emlékeztet a Ghibli-filmekére.
Jó, ez még oké. Csakhogy Holmes bácsi nagyon emlékeztet valakire...
Nézem: olasz-japán rajzfilmsorozat, ikszedik rész. Najó, azt, hogy japán, le se tagadhatná.
Ugyanis a grafikája félelmetesen emlékeztet a Ghibli-filmekére.
Jó, ez még oké. Csakhogy Holmes bácsi nagyon emlékeztet valakire...
2011. augusztus 1., hétfő
Distance
Igen, végre visszatértem az életbe! (Animetábor után rögtön madarász, necces volt, de megcsináltuk, elvtársak!)
Kábé fél perce sikeresen... izé állapotba kerültem. Még mielőtt érkeznek a kérdések:
Nem igazán szeretem az FMA első szériáját, de ez az AMV megfogott... Eredménye úgy Animetábor 3-4 napján egy FMA-fanfic lett: Távolság. Amint tudom, felrakom DeviantArtra, megadom a FanMade oldalon a linket, de szólok, hogy olyan hangulat kell hozzá, amit csak a fenti szám legalább nyolcadszori meghallgatása után lehet elérni. LOVE.
Az FMA első filmjéről egyébként özönlenek a negatív kritikák, de szerintem nem lett annyira nagyon kegyetlenül k*rva szar, nagyszerűen bemutatja a tér- és időközi távolság hatását Ed és Al között, és bár a vége kicsit tényleg kiábrándító, vannak pillanatok, amiknek azért mégis van hatása. Csak egyet említenék: ahogy a Chrno Crusade utolsó részben Azmaria, úgy itt Alphonse tekintete dermesztett le (1:51-nél látható) - ilyen tömény döbbenetet nem látni mindenhol.
Kábé fél perce sikeresen... izé állapotba kerültem. Még mielőtt érkeznek a kérdések:
Nem igazán szeretem az FMA első szériáját, de ez az AMV megfogott... Eredménye úgy Animetábor 3-4 napján egy FMA-fanfic lett: Távolság. Amint tudom, felrakom DeviantArtra, megadom a FanMade oldalon a linket, de szólok, hogy olyan hangulat kell hozzá, amit csak a fenti szám legalább nyolcadszori meghallgatása után lehet elérni. LOVE.
Az FMA első filmjéről egyébként özönlenek a negatív kritikák, de szerintem nem lett annyira nagyon kegyetlenül k*rva szar, nagyszerűen bemutatja a tér- és időközi távolság hatását Ed és Al között, és bár a vége kicsit tényleg kiábrándító, vannak pillanatok, amiknek azért mégis van hatása. Csak egyet említenék: ahogy a Chrno Crusade utolsó részben Azmaria, úgy itt Alphonse tekintete dermesztett le (1:51-nél látható) - ilyen tömény döbbenetet nem látni mindenhol.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)