Takarítós Ravioli, avagy a conról röviden

A cospalayemről annyit, hogy rohadtul élveztem annak ellenére, hogy kábé 1 ember ismert fel, és még mindig látszik a jinjang a hasamon. Éljen a tartós szemceruza. BTW, a bal szemem meg olyan, mint akinek behúztak egyet, ugyanis az aljáról nem tudtam lemosni a sminket.
És... nem is tudom. Egy darabig Itsukot ríkattam az Ashita mo-val (aminek amúgy most csinálom a végleges verzióját és Marco...TAT), aztán eladtam pár tincset a hajamból F. Daninak, aki tudja, az tudja, aztán meg picit rászálltam Shirochiékra:3 És végignyomtam karaoken az összes GR-számot. Meg szinkronizáltam Mephistot a rózsaszín limójával.
Nagyon röviden ennyi.
Illetve beszereztem egy kemény 20 centis papírvágó katanát. A következő szint a Shiki-féle nagy fekete lesz.

Így érzem magam háromnegyed órával con előtt

...oh Jashin van kemény negyed órám sminkelni...

Sakura mesél nektek:)

Mi is volt azon a bizonyos két hétben, amikor vécét pucoltam... de először is gyors könyvajánló.
 1. Futótűz, A kiválasztott. Úristen, gyerekek... mi volt ez??? ó.<
 2. Murakami: Norvég erdő. Wow... Murakami nem semmi, olvassátok el. Még csak be se kattan, mégis jó. Nagyon.

Nos, Haku vízszerzetessel tértem vissza Siracas földjére, csak hát a drága seniorok azzal köszöntöttek, hogy vámpírrá változtam. Mellesleg a fél ország megőrült bizonyos dimenziókapuk miatt. Röviden átvettem még három vámpírral az uralmat, kialakítottunk egy jó kis diktatúrát, amit három nap múlva le is vertek, ééés meghaltam.:D És virult miatta a fejem. Merthogy volt nekem egy jó kis belépőtervem a következő karakteremet illetően, azaz országlás közepén beviharzottam sántítva, botra támaszkodva, fél szemmel, félig sírva és a lényeg, végre nyilvánosan üvölthettem, hogy
SIE SIND DAS ESSEN UND WIR SIND DIE JAGER!!!

Egy hétig tartott, míg ezt megjegyeztem... És amúgy szegény Hanám (csak hogy legyen valami farkasvonatkozásom is) kábé most menekült Shinganshinából... Azazhogy egy messzi északi városból jött, ahol az óriások mindenkit megettek rajta kívül, a vőlegényét *khm* Jeant is... És igen, igen, hatással van rám az SnK. A következő karim meg Vocaloidos lesz. (Most azt hiszitek, viccelek.)

Viszont így sikerült kiverekednem magamnak a női vécé tisztításának jogát, amit nem hinnétek, de amúgy rohadtul megszedtem magam belőle, utolsó napra valami 11 aranyam volt, az meg nem kevés. A takarításért hatszor annyit kaptam, mint a lányszoba rendben tartásáért. (A diktátorszobáról ne is beszéljünk... három nap ugyanennyi fiúval összezárva egy élmény.)

De az őrületek viccesek voltak. Az úgy indult, hogy aki az elátkozott forrás Sportszeletéből evett, az megőrült. És ekkoriban ugye a parasztok lázadtak, nem volt kaja. Mit együnk? Hááát, van egy csomó sportszeletünk... (Én speciel nem őrültem meg, a lányok közül egyedül.)
Top 5 őrület:
 1.Druidánk, I.Q. : volt egy sasa, aki a legváratlanabb helyzetekben rágta ki magát a szekrényből és támadta meg a királynőt.
 2.Szerzetesmesterünk, Pigy: naggyon spirituális volt. Komoly, ebéd közben leült meditálni, és volt egy szép kis vitája I.Q.-val a sas kezeléséről.
 3. Írnokunk, Erias: a "lidérc" szóra sikoltozva fel-alá rohangált. Egyszer akkorát tanyált...
 4. Hős lovagunk, Thor: ha sötét alak közeledett, fegyverbe szólította a milíciát. Nem halkan. Ő amúgy a lovagpróbáján is alkotott egy paprikasprayvel. Szerinte csak egy kutyát fújt le vele, szerintünk kipusztította az utolsó aggteleki farkast.
 5. Királynőnk, nem bírtam megjegyezni a nevét: hisztérikus kacajban tört ki a "kapu" szó hallatán.

Igen, tehát voltak vicces dolgok. A többiről személyesen lehet faggatni. Arról is, mikor egy nálam kétszer nagyobb srácot úgy elvertem, hogy két nap múlva még mutogatta a fognyomomat a karján.

És holnapután con, gyertek, mert akkor megtekinthetitek az Ashita mo Aishitemasu ka? vázlatait. És Marco hancúrléce cuki. Higgyétek el, ha meg nem hiszitek, akkor járjatok nálam utána:D

Eme szent nap

KISHOW 38. születésnapja:) Úgyhogy ennek örömére összeírom a teljes GR-diszkográfiát és
SAY WOO!
SAY WOH-WOH!
SAY WOH-WOH-WOH!

Jézus, Buddha, két jó barát!

Belekezdtem a Saint Young Men OVA-ba, hát gyerekek... ez egy félórás agyhalál.
Jézus és Buddha, a két nagy vallásalapító úgy dönt, összeköltözik egy kellemes kis japán külvárosi lakásban... és ezzel kezdetét veszi a mindennapi küzdelem, hogy túléljék a házinénit:D Röviden ennyi, ennél többet nem kell tudni erről az animéről. Leülsz, nézed, dől a beled, ahogy Jézus és Buddha rockkoncerten lép fel zajos sikerrel.

Haters gonna hate KEISUKE!!

Itsukonak sook-sok... öhm mi ez... nem szeretet, az biztos... na mindegy, ALÁZZUK KEISUKÉT!!! De persze csak gentleman módon. *megpödri a bajszát, megigazítja a monoklit és kortyol egyet a teájából*
Natehát, menjünk sorban.
"Mindig Akira körül ugrál, még Toshimába is követi, pedig tudja, hogy nagyon kevés esélye van arra, hogy élve jöjjön vissza. De megteszi, mert szereti Akirát."
 Igaznak igaz, de sajnos tapasztalatból kell beszélnem. Keisuke nem érti a nemet. Akira szerintem elég világosan ignorálja, és ez bizony egy olyan dolog, amit tiszteletben kell tartani. Szeretni viszonzatlanul is lehet visszafogottan, nem kell mindig a másik nyakába lehegni. Ha tetszik, akkor megmondod neki, megbeszélitek, ha igen, akkor örülsz, de jó neked, ha meg nem, akkor szép szemekkel nézel rá továbbra is, de nem mászol rá mindenáron. Mert nem. Mert oké, akkor tudjátok, hogy ez a helyzet, és mindketten tiszteletben tartjátok a másik érzéseit, és kész. Csak erre sajna szegény Kei nem jön rá, aztán csodálkozik, hogy Akira a háta közepére se kívánja.
"De meg akar változni, erős akar lenni..."
Úgy, hogy a dögcéduláit lóbálva járja Toshimát és puszta kézzel ugrik neki mindenkinek? Na ne. Ennek is van normális módja.
"...amit Takeruvel tett, az minden, csak nem szép."
Eegen, érdekes módon Takeru tudott viselkedni betépve is.
"... ti ülnétek otthon, vagy pedig megtennétek mindent, hogy megvédjétek őt?"
Ezt már félig-meddig kifejtettem, de azért tegyük hozzá, Keisuke nem sokat tett Akiráért. Akira speciel úgy-ahogy tud magára vigyázni, és többnyire ő húzza ki a szarból Keit. Tenni kell valamit, nem körbelihegni.
És a kedvencem (kérdés szempontjából):
" - Keisuke megöl egy rakás embert - Te jó ég, remélem végre megdöglik már, és mi az, hogy bántja Akirát?? -.-"
- Shiki megöl egy rakás embert - Hű de menő, ráadásul milyen szexi közben *-* Adj nekik Shiki!!"
A válasz elsőre egyszerű, mert amíg Kei teljesen kivetkőzött magából és gyakorlatilag a saját céljait erőszakolta meg azzal, hogy meg akarta ölni Akirát, addig Shiki nyilvánvalóan nem teljesen ép (lásd nemrég szépen kifejtett kórképét) és soha eszében sem volt, hogy megvédje vagy ilyesmi, vagy ha mégis, az puszta birtoklási vágy (kényszer?). Miért is nem ölte meg Akirát? Mert érdekes a szeme. Érdekelte, vajon Akira meddig viszi, de amúgy bármikor megölte volna, ha kell.
De az se mellékes, hogy Shiki idősebb, érettebb és alapból más célok vezérlik. Nameg neki van szexis fekete bőrkabátja, Keisukének meg nincs. Ez van. A bőrkabát mindent visz.

És téged miért nem talál a Blogger.

 

Bosszú!!

Ez a bejegyzés Seltynek szól:) mert még mindig élmény az sms-jelzőmre kelni fél tízkor...-.-"
De ugye tudod, hogy szeretlek?:D

(És aki nem ismeri a filmet az takarodjon megnézni.)