Hateköznapok

 Úgyis olyan keveset írok a hétköznapjaimról, hát... itt az idő, méghozzá damage stílusában.
 Még érzem a szójaszószos lazacot = mai "ebéd", miközben Ishikawa Hideot hallgatva elmélkedek yaoi-hentai doujinshikötetem következő oldalain, értsd egy füzetkében kiélem minden perverziómat, még mindig kiakadok azon, hogy valaki szerint a seiyuu songok viccesek, nem hallották még Szabó Mátét énekelni, nem baj, majd adok nekik egy vidit YouTube-on, csak tudni, mire számíthatnak a magyar szinkronos animével kapcsolatban.
 Az osztályom továbbra is utál, készülő yaoi doujinshim láttán a legagresszívabb általam személyesen is ismert lányok szemei szabályosan kitöltik a fejük 75%-át, álmomban Zabuza és Haku Vocaloid-számokból idézgetve ámokfutást rendez az M3-ason, Hakut megint lánynak nézik, mindegy, már megszoktam, de ha azt egyszer tényleg látnám tévében, letölteném az aznapi híradót és feltenném a fent említett videómegosztóra, hogy nézzétek, ezek vagyunk mi, magyarok.
 Közben Zabuza igazából a yaoiban szexuális felvilágosítás néven kerázza Hakut, a szó jelentéséről faggassátok Tündy-chant, más néven Y{uu}mit, a Yuki no you ni vázlataiban épp sikerül enyhén szólva ittasan úgy kiakasztania, hogy szegény srác kiszalad az erdőbe, oldalán nemrég még vérző seb, ne kérdezzétek, jól kisírja magát, ilyen ihletet tud adni A vándorló palota, ezt csinálja valaki utánam, és igen, mondták már, hogy perverz vagyok.
 Fojtogat az irigység az OkageSamaDe~ láttán, hogy tévében szerepelnek, rohadt jók a cosplayeik, jó a társaság, igaz, egyiküket már megtaláltam DeviantArton, bezzeg én második éve keresek egyetlen számot, ugyanennyi ideje alig találkozok drágajó Nee-chanommal, Winry láttán szinte sírok Envy hatalmától, a ki*****tt mázlista egyáltalán láthatja, megérentheti és ismerheti személyesen Edwardot, míg én csak álmodozok róla, ebben a doujinshiben gyerekünk is született már, illetve fog, ha egyszer megrajzolom, satöbbi satöbbi satöbbi, sikeresen írtam egy bejegyzést damage-sztájlban, úgyhogy ideje lenne megcsinálni a jegyzeteket a holnapi japánzenés előadásomra, ennyi mára, jóéjt mindenkinek, végül pedig egy hangulatomhoz illő szám, méghozzá a Hateköznapok, ami az 1AÉ Film nyitója lett volna. Nem lett.