2013. november 28., csütörtök
Random shit
Mert ideiglenesen leáll a Dirty. Pedig hány confessionömet rakták ki... (igen, az a bizonyos matekóra... ami pont ma volt két hete. És igen, köze van Bertholdt gyönyörű zöld szemeihez. Meg a kezéhez is.)
2013. november 27., szerda
Öhm, Aeya, Heill és Mi... mi... mi volt a harmadik?
Az elég szép, hogy olyan régen írtam a Ruinyát, hogy már a főszereplők nevére sem emlékszem? (Amúgy a harmadik név Mier volt.)
2013. november 26., kedd
2013. november 25., hétfő
És még egy kis ráadás, mert MIÉRT VAN KARÁCSONY NOVEMBERBEN?!!
A Rivaille sündisznó
Jean tudja, mi a ló
Ha leesett a hó
YMIR MEGESZI BERIKET!!
SNICKERS!!!
Ebben az a legviccesebb, hogy nem szeretem a Snickerst. De titán!Eren igen.
És Annie olyan féltékenységi drámát vágott le a ficemben, hogy az szép.
2013. november 22., péntek
Túl a Brokeback-hegyen
Hát... bevallom őszintén, eredetileg ezt a bejegyzést szépen összeszedtem volna, és a végére bekerült volna az a bizonyos ReinerXBertholdt plakátparódia, de még nagyon a film hatása alatt vagyok, és erre képtelen lennék. Jelen állapotomban mindenképp. Őszinte leszek, rég nem bőgtem ennyit egy filmen.
Szóval történet: 1963-ban Ennis és Jack munkát keresve találkoznak, együtt kell juhokat őrizniük felváltva éjjel-nappal a Brokeback-hegyen. Azonban ahogy ez lenni szokott, felnőtt férfiak, vannak bizonyos vágyaik, amiknek az lesz a vége, hogy Ennis bizony... a kelleténél jobban összemelegedik Jackkel, és ennek rövid időn belül következményei is lesznek.
A tájak gyönyörűek. A szerelmi jelenetek még szebbek, a film által felhozott problémák bizony-bizony igencsak reálisak és égetőek. És nem csak abban a húsz évben voltak azok, amiket a film felölel.
Két dolog nem tetszett az egész filmben: Anne Hathaway, mert őt alapból nem szeretem, illetve Jack bajsza a film második felében hihetetlenül illúzióromboló volt. Mert amúgy nagyon szép a szeme.
Kötelező darab. Mindenkinek. Fiúnak, lánynak, habár inkább csak 15-16 év felett mert tényleg vannak benne durva részek, de kötelező.
Szóval történet: 1963-ban Ennis és Jack munkát keresve találkoznak, együtt kell juhokat őrizniük felváltva éjjel-nappal a Brokeback-hegyen. Azonban ahogy ez lenni szokott, felnőtt férfiak, vannak bizonyos vágyaik, amiknek az lesz a vége, hogy Ennis bizony... a kelleténél jobban összemelegedik Jackkel, és ennek rövid időn belül következményei is lesznek.
A tájak gyönyörűek. A szerelmi jelenetek még szebbek, a film által felhozott problémák bizony-bizony igencsak reálisak és égetőek. És nem csak abban a húsz évben voltak azok, amiket a film felölel.
Két dolog nem tetszett az egész filmben: Anne Hathaway, mert őt alapból nem szeretem, illetve Jack bajsza a film második felében hihetetlenül illúzióromboló volt. Mert amúgy nagyon szép a szeme.
Kötelező darab. Mindenkinek. Fiúnak, lánynak, habár inkább csak 15-16 év felett mert tényleg vannak benne durva részek, de kötelező.
HÁROM SAJTBURGER!!!
Avagy nosztalgiázzunk, mert anno ezeket a videókat nagyon szerettem, és Kispál és a Borz megy a sulirádióban, amit én elnézést a fanoktól, de rühellek.
2013. november 20., szerda
2013. november 18., hétfő
2013. november 13., szerda
Mert ma kábé ilyen hangulatom volt
2013. november 12., kedd
Fekete-fehér döglött kutya nyalja a gazdi kezét - Frankenweenie
Mert tegnap ehhez is volt szerencsém, és azt kell mondanom, nem csalódtam Tim bácsiban.
Victor Frankenstein (igen, ez a neve) magának való gyerek, az egyetlen barátja a kutyája, Sparky. Vele kucorog naphosszat a padláson, vele beszélget, róla forgat amatőr akciófilmet, sőt a tudományos kupára is vele szeretné elkészíteni a projektjét. Aztán egy napon beüt a baj, az osztály látójának macskája Victorról álmodik, és Sparkyt másnap elüti egy autó. A fiú teljesen magába zuhan, mígnem az egyik óráján megismerkedik a híres-hírhedt békacomb-kísérlettel (aki nem ismeri: a döglött békába áramot vezetve elkezd rugdosni), és felvillan a nagy ötlet, amit amint tud, meg is valósít, és egy viharos éjszakán feléleszti Sparkyt.
Hát nézzük. Szerintem ez egy nagyon jól összerakott kis film. Danny Elfman megint remekelt a zenével, Tim Burton maga pedig gyakorlatilag összeszedte az elmúlt pár évtized minden horrorkliséjét, és összerakta egy nagyon aranyosra sikerült mesébe. Erre mást nem lehet mondani, bármilyen morbid és esetleg ijesztő is néha. Nincs is szebb, mint este végignézni, ahogy Victor kiássa Sparkyt Goodbye Kitty mellől, és megküzd egy vámpírmacskával és Godzillával...
Ééés ami ennek kapcsán még érdekes: a szereplők nagyon adják magukat. Edgar "E" Gore egyszerűen annyira a tipikus frankensteini Igor hogy nem lehet nem mosolyogni rajta, Elsa van Helsing szintén egy jó kis kitekintés Stoker öcsi felé, de személyes kedvencem Toshiaki, akinek tudomásom szerint nincs annyi alapja, mint a többieknek (azon kívül, hogy japán szörnyet japán srác csináljon), de egyszerűen annyira japán, hogy én szakadtam az akcentusán (merthogy a hangja meg már csak valami párgenerációsan japán származású). Ennek ellenére mindenki az osztályból megegyezik valakiben: hogy gyerekek. Jó-jó, milyen is lenne, ha felnőttek ülnének be (mondjuk ilyet is láttunk már az Éretlenekben), de ezek nem gyereknek álcázott felnőttek, ezek tényleg gyerekek. Jobbak akarnak lenni, utánoznak, árulkodnak, és összességében nem értik a felnőtteket - erre szerintem a legjobb példa, ahogy Victornak az apja próbálja elmagyarázni a kompromisszum fogalmát.
Röviden? Ha szereted Tim Burtont, akkor kötelező, ha elmegy, akkor is, de szerintem még akkor is megér egy próbát, ha irtózol azoktól a fura, nagyszemű báboktól. (Animefan létedre, szégyelld magad.:D)
Victor Frankenstein (igen, ez a neve) magának való gyerek, az egyetlen barátja a kutyája, Sparky. Vele kucorog naphosszat a padláson, vele beszélget, róla forgat amatőr akciófilmet, sőt a tudományos kupára is vele szeretné elkészíteni a projektjét. Aztán egy napon beüt a baj, az osztály látójának macskája Victorról álmodik, és Sparkyt másnap elüti egy autó. A fiú teljesen magába zuhan, mígnem az egyik óráján megismerkedik a híres-hírhedt békacomb-kísérlettel (aki nem ismeri: a döglött békába áramot vezetve elkezd rugdosni), és felvillan a nagy ötlet, amit amint tud, meg is valósít, és egy viharos éjszakán feléleszti Sparkyt.
Hát nézzük. Szerintem ez egy nagyon jól összerakott kis film. Danny Elfman megint remekelt a zenével, Tim Burton maga pedig gyakorlatilag összeszedte az elmúlt pár évtized minden horrorkliséjét, és összerakta egy nagyon aranyosra sikerült mesébe. Erre mást nem lehet mondani, bármilyen morbid és esetleg ijesztő is néha. Nincs is szebb, mint este végignézni, ahogy Victor kiássa Sparkyt Goodbye Kitty mellől, és megküzd egy vámpírmacskával és Godzillával...
Ééés ami ennek kapcsán még érdekes: a szereplők nagyon adják magukat. Edgar "E" Gore egyszerűen annyira a tipikus frankensteini Igor hogy nem lehet nem mosolyogni rajta, Elsa van Helsing szintén egy jó kis kitekintés Stoker öcsi felé, de személyes kedvencem Toshiaki, akinek tudomásom szerint nincs annyi alapja, mint a többieknek (azon kívül, hogy japán szörnyet japán srác csináljon), de egyszerűen annyira japán, hogy én szakadtam az akcentusán (merthogy a hangja meg már csak valami párgenerációsan japán származású). Ennek ellenére mindenki az osztályból megegyezik valakiben: hogy gyerekek. Jó-jó, milyen is lenne, ha felnőttek ülnének be (mondjuk ilyet is láttunk már az Éretlenekben), de ezek nem gyereknek álcázott felnőttek, ezek tényleg gyerekek. Jobbak akarnak lenni, utánoznak, árulkodnak, és összességében nem értik a felnőtteket - erre szerintem a legjobb példa, ahogy Victornak az apja próbálja elmagyarázni a kompromisszum fogalmát.
Röviden? Ha szereted Tim Burtont, akkor kötelező, ha elmegy, akkor is, de szerintem még akkor is megér egy próbát, ha irtózol azoktól a fura, nagyszemű báboktól. (Animefan létedre, szégyelld magad.:D)
2013. november 11., hétfő
Nem shippelem Bertholdtot és Reinert
De ez egy gyönyörű videó.
Amúgy vágjátok, hogy egy teszt szerint Bertl elvinne randizni? Fuck me, right?
...végülis zöld szem, fekete haj... nem is zavar annyira ez a dolog.
...végülis zöld szem, fekete haj... nem is zavar annyira ez a dolog.
2013. november 5., kedd
Az illatos fhrancia valagamat
Az a poén, hogy a franciakönyvemben kábé mindenkinek annyi az IQ-ja, mint egy Twist-n-Turn Barbie babának. Konkrétan mintha minden francia totál idióta lenne.
És ha már KenyTheOne:
2013. november 1., péntek
SnK Top 10 avagy miért kellett Marco halála
SPOILER VESZÉLY
1. Jean Kirstein
Minő meglepetés, ugyebár. Miért szeretjük? Hát a segge meg a hangja, más említeni való nincs.
Na de komolyan. Volt időszak, mikor tényleg ennyiből állt a karaktere, mert hát Erennek kellett egy szájkaratés rivális, és bármilyen jól kezelte is a 3DMG-t Jean, azért mégiscsak egy nagyszájú tizenéves fiú volt, habár el kell ismerni, Marconak igaza volt azzal a "nem vagy erős"-monológgal. Csak ezt a trosti csatáig nem volt hajlandó elismerni. Aztán beütött a baj, Jean egy kicsit összeomlott (nem is kicsit), és immár sokkal értékelhetőbb, szerethetőbb karakterként tért vissza. Mondjuk az is figyelemre méltó, hogy rajta kívül kábé senki nem állt ki Eren elé, hogy hát ki vagy te itt? Ezen kívül meg kell említeni, hogy az utolsó rész végén pont tőle hangzott el az a bizonyos kérdés, amin szerintem az egész seregnek érdemes lenne elgondolkodnia, és ha anno nem megy oda Erenhez és cseszi le keményen, akkor bizony Eren nem szedi össze magát, nem változik át, nem veri el Annie-t, Annie megszökik, éééés lőttek az emberiségnek:)
(Amúgy vágjátok, hogy még Isayamának is ő a kedvence?)
2.Marco Bodt
Kis uke-cukor-muffin-Marcom~~
Először is el kell ismernem, hogy Marco mindössze azért került egy hellyel Jean mellé, mert először (készíthetitek a köveket) nem volt szimpatikus. Tényleg. Egyrészt hát ugye nem egy bishounen (mondom ezt úgy, hogy helyben megyek el a szeplőkért), és egy kicsit nagyon olyannak éreztem a karakterét, hogy ott áll a háttérben, mond két mondatot, aztán éles helyzetben összevizeli magát és a szerepe ennyiben ki is merül.
ÉS MEKKORÁT TÉVEDTEM!
Mert akárhogy is nézzük, Marco volt Jean legjobb barátja (sőt...), és azért Jean nem az a fajta, aki bárki fia-borját csak úgy olyan igazán közel engedi magához (legalábbis Marco haláláig nem az a fajta volt), végülis elméletben Connie-val is baráti viszonya volt, az meg kimerült annyiban, hogy beletörölte az emberiségbe vetett hitét.
És ezért mondom mindig, hogy Marco halálára szükség volt: ő állt a legközelebb Jeanhoz, ergo ha nem ő hal meg, Jean hozzá ment volna először kisírni a lelkét is. Kegyetlen húzás, az tény, de kellett ahhoz, hogy Jean túllépve magán igazán szerethető karakterré válhasson. És ha Jean nem tér észhez, akkor Eren nem változik át, és Annie megszökik, ennél fogva Marco úgymond még holtában is hasznára volt az Emberiségnek (bocsánat, de engem már zavar, hogy ennyire kiemelik a Zemberiséget, komolyan...).
Arról nem is beszélve, hogy nem volt gyenge, egyáltalán nem annyira, mint számítottam rá. Mert amikor kellett, meghúzta a ravaszt.:)
Röviden? Szeressük.
(És not to mention, irtózatosan felizgat, ha a hátára gondolok...)
3. Rivaille
Most azt hagyjuk, hogy kicsi. Nekem 160 még magas.
Rivaille hihetetlenül badass, emellett igencsak érdekes személyiség, azt kell modanom. Tisztaságmániás-kialvatlan-mindigmorgós-napóleonbeütésű-szuperkatona, és van szíve. És ez azért fontos, mert akárhogy agyonverte Erent, azért mindig ott volt és segítette, sőt mikor kiirtották az osztagát (ami szintén eléggé megviselte, mégha nem is mutatta feltűnően), nem hibáztatta őt. Ami azért tud számítani, nem is keveset.
Mellesleg meg akármennyire is mondom, hogy nem jó pasi, irtó erotikus, amit néha csinál (mert francia, ugye, és a franciák mint tudjuk, mind perverz biszexuális zoofil köcsögök). Gondolok arra a fancy kis nyakkendőjére (elegánsnak szánta? nem az lett), a szokásos hűvös, számító tekintetére, na és az egyenruha... állítom, neki áll a legjobban. (Térdig csizma, feszülős fehér naci, és milyen lábakkal!) Újabb kövezni való tény: eredetileg ő sem volt szimpi.
4. Bertholdt Hoover
Felejtsük el, hogy berezelek az 192 centijétől. (Vagy 60 méter, ahogy tetszik.)
Ööö, hát ez rövid lesz. Eredetileg ő is úgy indult, mint Marco, csak bevizelés nélkül. Aztán jött az a bizonyos mondat Reinertől: amúgy ő a kolosszális titán!
Itt jutottam el arra szintre, hogy nem tudtam, szeressem vagy utáljam, elvégre mégiscsak mégiscsak... De azért bevallotta, hogy sajnálta Erent, mikor hallotta, mi történt Carlával, és az is sokat dobott rajta, hogy fülig szerelmes Annie-ba (hiába tagadod, Bertl, tudjuk). Aztán meg ott volt az a kis monológja, ergo amennyire nekem eddig látszik, rohadtul nem élvezi a munkáját, és ugye aki az idegösszeomlás szélén áll a ránehezedő nyomástól az szerencsétlen, aki meg szerencsétlen, azt Haku néne nagyon-nagyon szereti.
Mellesleg meg említettem már, mennyire odavagyok a zöld szemekért? (FunFact: ezen sorok írása közben is az ő meztelen felsőtestére nyáladzok. Meg Marcoéra.)
De ettől még mindig képtelen voltam feldolgozni, hogy ő Colossal-chan. Komolyan, egész héten vele vannak lázálmaim.
(És azt vágjátok, hogy ő sokkal ikonikusabb alakja az SnK-nak, mint maga Eren?)
5. Hanji Zoe
Életem legdurvább felfedezései közé tartozott, hogy Paku Romi a hangja, és hogy pontosan ilyen fejjel nézem én is az SnK-t. Nem vicc. (Ugyanolyan hobbibiológus-rokonlelkek vagyunk! *szivárványos háttér*)
6.Sasha Braus
Mert KRUMPLI.
Nem, amúgy az egy dolog, hogy az íjakat is nagyon szeressük, de Sasha alapból szimpatikus volt, aztán meg ugye volt az a kis jelenet Ymirrel és Christával, és annyira megesett rajta a szívem...
Jójó, igazából csak az én Sashám fenyegetett meg, hogy mi lesz, ha nem kerül bele a top10be. (Semmi az égvilágon.)
7. Eren Jaeger
Hát, Ernő hátracsúszott. Egy kicsit. De csak mert főszereplő.
Erennel konkrétan annyi a bajom, hogy hihetetlenül inkompetens tud lenni, ha önkontrollról van szó. De komolyan, értem én, megették az anyját, kerékbe tört az egész élete, de valljuk be, már azelőtt sem volt százas. Nem tudom, mi baja van egész pontosan, de annyi szent, hogy mentálisan nem teljesen ép. Sőt. Könyörgöm, egy kilenc éves gyereknek még akkor is nehezére esik embert ölni, ha nem fogja fel, mit csinál. Miért? Mert erre van beprogramozva az átlagember, hogy ne tudjon fajtársat ölni. Ha valaki szándékosan öl, ott már valami nincs rendben.
Miért került fel mégis Eren a toplistára? Egyrészt mert gyönyörű szép szeme van. De komolyan. Nem állítom határozottan, hogy zöld, de attól még gyönyörű.
Másrészt a titánsiftelése (szépen magyarosan). Eltekintve attól, hogy hobbianatómiamániásként számomra kész mennyország, ahogy kinéz, azért az nem kis trauma, ha az ember képébe vágják, hogy egy szörnyeteg. Ezt nem könnyű elfogadni, pláne, hogy Eren pontosan azzá változott, amit egész életében szorgalmasan gyűlölt. És azt még nem is említettem, hogy mindenki, ismétlem mindenki tart tőle, hogy egyszer elveszti a titánalakja felett az uralmat: ő maga, Mikasa, Armin, kábé mindenki a Felderítő Osztagtól, valahol még Hanji sőt Rivaille is (szerintetek véletlenül dugta le a pincébe?). A Falak teljes lakosságáról meg még nem is beszéltem. (Hogy kerül egy titán a falakon belülre omfg stb.)
8. Annie Leonhardt
Elismerem, emlegettem drága anyukáját rendesen, mikor nekiállt lovakat irtani (de komolyan, ló aranyos, lovat szeressük, lovat nem bántjuk!), de attól még Annie egy igazán tökös csaj. Higgadt, hűvös,szép az orra és bármikor elveri Erent. És mivel házinyúlra nem lövünk, a főszereplő imázsának se tesz jót, ha egy nála fél fejjel kisebb lány fél perc alatt elveri (nem mintha én nem csináltam volna hasonlót, ehehee).De ennyi ugye még nem elég a toplistához, neki is kellett valami kis dráma, hogy szimpi legyen, és ez bizony az utolsó jelenete volt (eddig). Volt egy pillanat, ahol kibukott belőle a tizenéves lány, akit addig rejtegetett, mindenáron le akarta rázni Erent, üvöltve verte, hogy eressze már el (megvan?), és bizony sírt. Kapott egy feladatot, elbukta, és inkább hibernálta magát, minthogy még jobban elrontson mindent. Valahol szerintem Annie-nak is van egy gyenge oldala, bármennyire titkolja is. És ez teszi emberivé, szerethetővé, ilyenkor jó látni/elképzelni Bertholdt karjaiban (ezt is megértük, Haku értékeli a hetero romantikát... szégyen)...
9. Ymir
Feminista énem sikoltozva-sírva ujjong, ha meglátja Ymirt. Nő létére kemény, bizony vannak csípős megjegyzései, és láthatóan odavan Christáért. Aki nem tudja, mire gondolok: az utolsó (50.) fejezetben megsimogatta Christa fejét - titánalakban. Ez valamiért olyan groteszk és érzelmes egyszerre, hogy már igazán becsülöm Ymirt.
Akik kimaradtak valamilyen okból, pedig fanolják őket rendesen:
- Armin Arlert. Armin egyszerűen gonosz. Nyávog, mint állat, és közben egy érzelmi terrorista. Yamete.
- Erwin Smith. Nem tetszik, ahogy az embereit kezeli.
- Petra Ral. Nem fogott meg, ennyi az egész. Van ilyen.
- Reiner Braun. A titánok közül csak ő maradt ki. Szövegel-szövegel, de gyakorlatilag alig mond valamit. (El kell vinniük Erent és Ymirt. Miért? Hová? Kihez?)
- Christa Lenz. Sokat tud, de nem beszél, kérdezni meg baszik mindenki. MIÉRT.
- Mike Zacharius. Mikét még szeretem is, de igazán csinálhatott volna még valamit, mielőtt megeszik.
1. Jean Kirstein
Minő meglepetés, ugyebár. Miért szeretjük? Hát a segge meg a hangja, más említeni való nincs.
Na de komolyan. Volt időszak, mikor tényleg ennyiből állt a karaktere, mert hát Erennek kellett egy szájkaratés rivális, és bármilyen jól kezelte is a 3DMG-t Jean, azért mégiscsak egy nagyszájú tizenéves fiú volt, habár el kell ismerni, Marconak igaza volt azzal a "nem vagy erős"-monológgal. Csak ezt a trosti csatáig nem volt hajlandó elismerni. Aztán beütött a baj, Jean egy kicsit összeomlott (nem is kicsit), és immár sokkal értékelhetőbb, szerethetőbb karakterként tért vissza. Mondjuk az is figyelemre méltó, hogy rajta kívül kábé senki nem állt ki Eren elé, hogy hát ki vagy te itt? Ezen kívül meg kell említeni, hogy az utolsó rész végén pont tőle hangzott el az a bizonyos kérdés, amin szerintem az egész seregnek érdemes lenne elgondolkodnia, és ha anno nem megy oda Erenhez és cseszi le keményen, akkor bizony Eren nem szedi össze magát, nem változik át, nem veri el Annie-t, Annie megszökik, éééés lőttek az emberiségnek:)
(Amúgy vágjátok, hogy még Isayamának is ő a kedvence?)
2.Marco Bodt
Kis uke-cukor-muffin-Marcom~~
Először is el kell ismernem, hogy Marco mindössze azért került egy hellyel Jean mellé, mert először (készíthetitek a köveket) nem volt szimpatikus. Tényleg. Egyrészt hát ugye nem egy bishounen (mondom ezt úgy, hogy helyben megyek el a szeplőkért), és egy kicsit nagyon olyannak éreztem a karakterét, hogy ott áll a háttérben, mond két mondatot, aztán éles helyzetben összevizeli magát és a szerepe ennyiben ki is merül.
ÉS MEKKORÁT TÉVEDTEM!
Mert akárhogy is nézzük, Marco volt Jean legjobb barátja (sőt...), és azért Jean nem az a fajta, aki bárki fia-borját csak úgy olyan igazán közel engedi magához (legalábbis Marco haláláig nem az a fajta volt), végülis elméletben Connie-val is baráti viszonya volt, az meg kimerült annyiban, hogy beletörölte az emberiségbe vetett hitét.
És ezért mondom mindig, hogy Marco halálára szükség volt: ő állt a legközelebb Jeanhoz, ergo ha nem ő hal meg, Jean hozzá ment volna először kisírni a lelkét is. Kegyetlen húzás, az tény, de kellett ahhoz, hogy Jean túllépve magán igazán szerethető karakterré válhasson. És ha Jean nem tér észhez, akkor Eren nem változik át, és Annie megszökik, ennél fogva Marco úgymond még holtában is hasznára volt az Emberiségnek (bocsánat, de engem már zavar, hogy ennyire kiemelik a Zemberiséget, komolyan...).
Arról nem is beszélve, hogy nem volt gyenge, egyáltalán nem annyira, mint számítottam rá. Mert amikor kellett, meghúzta a ravaszt.:)
Röviden? Szeressük.
(És not to mention, irtózatosan felizgat, ha a hátára gondolok...)
3. Rivaille
Most azt hagyjuk, hogy kicsi. Nekem 160 még magas.
Rivaille hihetetlenül badass, emellett igencsak érdekes személyiség, azt kell modanom. Tisztaságmániás-kialvatlan-mindigmorgós-napóleonbeütésű-szuperkatona, és van szíve. És ez azért fontos, mert akárhogy agyonverte Erent, azért mindig ott volt és segítette, sőt mikor kiirtották az osztagát (ami szintén eléggé megviselte, mégha nem is mutatta feltűnően), nem hibáztatta őt. Ami azért tud számítani, nem is keveset.
Mellesleg meg akármennyire is mondom, hogy nem jó pasi, irtó erotikus, amit néha csinál (
4. Bertholdt Hoover
Felejtsük el, hogy berezelek az 192 centijétől. (Vagy 60 méter, ahogy tetszik.)
Ööö, hát ez rövid lesz. Eredetileg ő is úgy indult, mint Marco, csak bevizelés nélkül. Aztán jött az a bizonyos mondat Reinertől: amúgy ő a kolosszális titán!
Itt jutottam el arra szintre, hogy nem tudtam, szeressem vagy utáljam, elvégre mégiscsak mégiscsak... De azért bevallotta, hogy sajnálta Erent, mikor hallotta, mi történt Carlával, és az is sokat dobott rajta, hogy fülig szerelmes Annie-ba (hiába tagadod, Bertl, tudjuk). Aztán meg ott volt az a kis monológja, ergo amennyire nekem eddig látszik, rohadtul nem élvezi a munkáját, és ugye aki az idegösszeomlás szélén áll a ránehezedő nyomástól az szerencsétlen, aki meg szerencsétlen, azt Haku néne nagyon-nagyon szereti.
Mellesleg meg említettem már, mennyire odavagyok a zöld szemekért? (FunFact: ezen sorok írása közben is az ő meztelen felsőtestére nyáladzok. Meg Marcoéra.)
De ettől még mindig képtelen voltam feldolgozni, hogy ő Colossal-chan. Komolyan, egész héten vele vannak lázálmaim.
(És azt vágjátok, hogy ő sokkal ikonikusabb alakja az SnK-nak, mint maga Eren?)
5. Hanji Zoe
Életem legdurvább felfedezései közé tartozott, hogy Paku Romi a hangja, és hogy pontosan ilyen fejjel nézem én is az SnK-t. Nem vicc. (Ugyanolyan hobbibiológus-rokonlelkek vagyunk! *szivárványos háttér*)
6.Sasha Braus
Mert KRUMPLI.
Nem, amúgy az egy dolog, hogy az íjakat is nagyon szeressük, de Sasha alapból szimpatikus volt, aztán meg ugye volt az a kis jelenet Ymirrel és Christával, és annyira megesett rajta a szívem...
Jójó, igazából csak az én Sashám fenyegetett meg, hogy mi lesz, ha nem kerül bele a top10be. (Semmi az égvilágon.)
7. Eren Jaeger
Hát, Ernő hátracsúszott. Egy kicsit. De csak mert főszereplő.
Erennel konkrétan annyi a bajom, hogy hihetetlenül inkompetens tud lenni, ha önkontrollról van szó. De komolyan, értem én, megették az anyját, kerékbe tört az egész élete, de valljuk be, már azelőtt sem volt százas. Nem tudom, mi baja van egész pontosan, de annyi szent, hogy mentálisan nem teljesen ép. Sőt. Könyörgöm, egy kilenc éves gyereknek még akkor is nehezére esik embert ölni, ha nem fogja fel, mit csinál. Miért? Mert erre van beprogramozva az átlagember, hogy ne tudjon fajtársat ölni. Ha valaki szándékosan öl, ott már valami nincs rendben.
Miért került fel mégis Eren a toplistára? Egyrészt mert gyönyörű szép szeme van. De komolyan. Nem állítom határozottan, hogy zöld, de attól még gyönyörű.
Másrészt a titánsiftelése (szépen magyarosan). Eltekintve attól, hogy hobbianatómiamániásként számomra kész mennyország, ahogy kinéz, azért az nem kis trauma, ha az ember képébe vágják, hogy egy szörnyeteg. Ezt nem könnyű elfogadni, pláne, hogy Eren pontosan azzá változott, amit egész életében szorgalmasan gyűlölt. És azt még nem is említettem, hogy mindenki, ismétlem mindenki tart tőle, hogy egyszer elveszti a titánalakja felett az uralmat: ő maga, Mikasa, Armin, kábé mindenki a Felderítő Osztagtól, valahol még Hanji sőt Rivaille is (szerintetek véletlenül dugta le a pincébe?). A Falak teljes lakosságáról meg még nem is beszéltem. (Hogy kerül egy titán a falakon belülre omfg stb.)
8. Annie Leonhardt
Elismerem, emlegettem drága anyukáját rendesen, mikor nekiállt lovakat irtani (de komolyan, ló aranyos, lovat szeressük, lovat nem bántjuk!), de attól még Annie egy igazán tökös csaj. Higgadt, hűvös,
9. Ymir
Feminista énem sikoltozva-sírva ujjong, ha meglátja Ymirt. Nő létére kemény, bizony vannak csípős megjegyzései, és láthatóan odavan Christáért. Aki nem tudja, mire gondolok: az utolsó (50.) fejezetben megsimogatta Christa fejét - titánalakban. Ez valamiért olyan groteszk és érzelmes egyszerre, hogy már igazán becsülöm Ymirt.
10. Mikasa Ackerman
Mikasa eredetileg nem nagyon került volna be a top10be. Valahogy nekem túl könyörtelen. Értem én, neki se volt könnyű az élete, de attól még nem kéne ennyire csak Eren köré építenie mindenét, ha nem lenne az a kis riva(l)izálása (szar vicc, bocsánat) Annie-val, úgy vágtam volna ki, mint a sicc. De egyrészt a tökös lányokat szeretjük, másrészt meg bármilyen hideg is, Erent jól láthatóan őszintén szereti, és már eljutott odáig, hogy ezt magának is bevallja (az se könnyű néha). Sőt... én nyüszítve haltam meg szomorú!Mikasán, mikor Berték úgy rabolták el Erent, hogy ő köpni-nyelni nem tudott. Olyan kis aranyosan betekerte magát azzal a sállal...Akik kimaradtak valamilyen okból, pedig fanolják őket rendesen:
- Armin Arlert. Armin egyszerűen gonosz. Nyávog, mint állat, és közben egy érzelmi terrorista. Yamete.
- Erwin Smith. Nem tetszik, ahogy az embereit kezeli.
- Petra Ral. Nem fogott meg, ennyi az egész. Van ilyen.
- Reiner Braun. A titánok közül csak ő maradt ki. Szövegel-szövegel, de gyakorlatilag alig mond valamit. (El kell vinniük Erent és Ymirt. Miért? Hová? Kihez?)
- Christa Lenz. Sokat tud, de nem beszél, kérdezni meg baszik mindenki. MIÉRT.
- Mike Zacharius. Mikét még szeretem is, de igazán csinálhatott volna még valamit, mielőtt megeszik.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)