2012. augusztus 7., kedd

Sayonara, Legolas-sama...

Mint azt páran szerintem tudják, az elmúlt bő egy hónapban két napnál huzamosabb ideig nem voltam itthon. Táborok, con, családi programok és társaik.
Mint azt sokkal kevesebben tudták, tudhatták, nem pont kettesben éltem egy szobában onee-chanommal. Ott volt még Legolas is, egy kis karmosbéka, első háziállatom.

A volton van a hangsúly.
 Ebből gondolom, már látszik a lényeg. Ma hallottam, hogy amíg nem láttam, Legolas bizony elment. Ez lehet, hogy így, kívülről semmiségnek látszik, de rekorderként idén hetedik éve élt velem - ez több, mint kétszerese egy átlagos karmosbéka életkorának.

 De igazából csak azt sajnálom, hogy pont nem lehettem itt.
R.I.P. Legolas.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése