Először is tartozom egy nem túl meglepő vallomással: igen, annak, hogy megvettem és elolvastam ezt a könyvet, van köze Kauhoz. Nem is kevés.
A történetről nem szeretnék sokat mondani, véleményem szerint elég annyit tudni róla, amennyit a borítón említenek, az olvasói véleményekkel együtt, mert bizony azoknak is van alapja. Röviden: egy négyéves kisfiú eltéved Moszkvában úgy 2000 környékén, hozzácsapódik pár kóbor kutyához és így lett a Chocapic.
Ennyivel nem hiszem, hogy sok embert felizgattam, de higgyétek el, ebbe érdemes beleolvasni. Aki spoilert akar, annak annyit üzenek, hogy két órája végeztem ki, de még mindig ki vagyok akadva rajta.
Amit kiemelnék még, az a borító. Oké, alapból kicsit háziállat-típus vagyok, de órákig el tudtam nézegetni, hogy fejjel lefelé fordítva is van rajta olvasni- és látnivaló. De természetesen a sztori a lényeg.
Most meg megyek, és nekiesek a Trónok harcának. Mert már mindeki arról beszél, úgyhogy csak nem lehet rossz, bár erről négy oldal után még nem tudok nyilatkozni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése