Most fejeztem be a No.6 ('Hatos Zóna') című animét. És túl rövid vooolt... (11 rész)T.T
Az alapsztoriról már volt szó korábban, ifjú főhősünk, Shion egy nap viharba üvöltözés közben véletlenül beenged a szobájába egy vállon lőtt fiút, Nezumit (aki nem értené a címet: ez patkányt jelent), aki ugyan rögtön megfojtaná, de ő inkább bekötözi a sebét és megeteti.
Aminek aztán négy év múlva meg is lesz az eredménye: kiderül, hogy ezért a húzásért Shiont és az anyját kiköltöztették a belső városból és megfosztották kiváltságaitól, jelenleg kénytelen parkőrként dolgozni. Amíg kollégájával nem találnak egy elég *khm* érdekes hullát. Másnap elviszi a rendőrség és mégis ki menti meg? Naná, hogy Nezumi!
Ez így ideális lenne egy alap BL-sorozatnak, amihez hozzájön az is, hogy Shion városát, a Hatos Zónát nekik kell megmenteni. A gondok csak ott kezdődnek, hogy Nezumi szívből gyűlöli azt a helyet.
A Mondoban írtakkal ellentétben szerintem nem lett rossz grafikailag, de tényleg elég rövidre sikerült - 9 kötetes regény 11 részben?! De ennek ellenére k***a jóra sikerült, az elején főleg a titokzatos hullák körül forog a sztori, utána egy kicsit megnő a romantikusabb, viccesebb jelenetek aránya, de soha nem térnek el a lényegtől. Erre jön az utolsó két részben egy baromi jó, megkönnyezhető befejezés (engem speciel a Mackótestvér és a Chihiro végére emlékeztet - mint láthattuk, Nezumi fiatalon tényleg olyan, mint Haku), ami ugyan kicsit szomorú, de az utolsó mondat ad valamennyi reményt egy évekkel későbbi NezuShion folytatásra. Yaoista társaim, imádkozzunk, hogy összejöjjön. (~Jashin-samaaa... te, aki a halál mellett a yaoi ura is vaaagy...~)
Amit még dicsérni tudok, az a zenéje. OST-ból nincs sok, de az minőségi, az opening első hallásra kicsit furcsa, de ettől függetlenül jó, az ending meg egyszerűen csodás. Két dalt is hallhatunk, az egyiket több verzióban is - a három énekes seiyuu szép munkát végzett.
A végére egy kis személyes: hogy mi vett rá (az animetáboros bemutatón kívül)? Elég megnézni a nyitó jelenetet - és elgondolkodni az emberi kegyetlenségen. (Igaz, ez a DW-ben is volt, de ott eléggé másodlagos szerep jutott erre a kérdésre.) Ami még tetszett benne, az az egyértelmű BL-szál: egyszer sem hangzik el a "szeretlek" szó (legalábbis fiútól nem), mégis érződik, hogy legszívesebben ********. És ez így eléri a Haku-Zabuza páros szintjét. (Hiányzott már ez a példa mi?>8D)
Összességében? Nem műfajom a sci-fi(bár a vége egy kicsit fantasy-fílinges), de ezt tényleg érdemes megnézni. Bocs, Naruto, egy patkány elfoglalta a helyedet a listámon - már csak harmadik vagy...
2011. november 30., szerda
2011. november 23., szerda
Ezt neked, Onodera Ritsu!
Már egy hetes ez a kis szösszenet, de muszáj volt. (Takano-san Onodera miatt szomorú!!!)
Aki nem tud japánul (mint én:p):
Koi ja nai - Ez nem szerelem (Ritsu-chan rengetegszer kijelentette egy-egy részben)
Koi da - Ez szerelem (Ez meg az én reakcióm), itt érthető úgy is, hogy "De ez az!!!-.-#"
Aki nem tud japánul (mint én:p):
Koi ja nai - Ez nem szerelem (Ritsu-chan rengetegszer kijelentette egy-egy részben)
Koi da - Ez szerelem (Ez meg az én reakcióm), itt érthető úgy is, hogy "De ez az!!!-.-#"
2011. november 22., kedd
Így kell élvezni az idegen nyelveket
Kicsit unatkoztam angolon és francián... úgyhogy kidekoráltam egy-két ábrát.>: D Ami azt is tükrözi, hogy rácuppantam a No. 6-re. Idei nyári anime, a főszereplő Shion megment egy frissen szökött fiút, aki négy év múlva ezt viszonozza és onnantól neki kell vigyázni is rá - ami azért egy olyan környezetben nem túl jó, ahol a gyengéknek nincs esélye a túlélésre. Érdemes egynél több részt megnézni belőle, mert az első rész inkább csak előzetes. És így került egy (már) albínó Shion az angol munkafüzetembe^^
A partir és a voyager ige ragozása, vagyis Edward lekéste a vonatát |
Még mindig igék - jellemző, hogy az első és eddig egyetlen DW-fanartom egy frissen elgázolt Igarashi Ganta:p |
Ez már angol. De nem tudtam kihagyni Shiont - így olyan cukiii:3 |
Megint francia - Nezumi se maradhat ki. Nem az esetem, de igazi bishounen, ezt el kell ismerni: D~~ |
2011. november 20., vasárnap
Egy év hosszú idő
Főleg, ha egy ilyen helyről van szó.
Percre pontosan egy éve ért véget számomra a Moonlight Meido - ekkor indultam haza a Meido Fesztiválról. Jövő héten pedig az is kiderült, hogy utoljára voltam ott.
Remélem, néhányan megértik, mit jelentett ez számomra. Nem egy barátot szereztem itt, akikkel azóta nem tudtam találkozni, ráadásul a teájuk is baromi jó volt és a ramenjüket is kipróbáltam volna.
És most visszanézek egy év múlva, mi maradt mindebből? Egy név nélkül keresett lány és az öccse képe, valamint 2 manga és egy szórólap.
És persze rengeteg fájdalom, ami soha nem fog elmúlni.
Percre pontosan egy éve ért véget számomra a Moonlight Meido - ekkor indultam haza a Meido Fesztiválról. Jövő héten pedig az is kiderült, hogy utoljára voltam ott.
Remélem, néhányan megértik, mit jelentett ez számomra. Nem egy barátot szereztem itt, akikkel azóta nem tudtam találkozni, ráadásul a teájuk is baromi jó volt és a ramenjüket is kipróbáltam volna.
És most visszanézek egy év múlva, mi maradt mindebből? Egy név nélkül keresett lány és az öccse képe, valamint 2 manga és egy szórólap.
És persze rengeteg fájdalom, ami soha nem fog elmúlni.
2011. november 19., szombat
Chihiro vs. No.6
2011. november 13., vasárnap
2011. november 10., csütörtök
A világ legjobb első szerelme
Vagyis Sekai-ichi Hatsukoi. Egy rohadt jó yaoi. Az egyik tavaszi Mondoban volt róla egy rövid összegzés (a DW-vel együtt), tehát idei anime, aztán nyáron tényleg rávettem magam, hogy elkezdjem megnézni. És jól jártam!
3 pár van a főszerepben, mindegyiküknek más a története, viszont - mivel ebből 3 uke és 2 seme ugyanott dolgozik - nagyon jól összefonták a történetszálakat. Érdemes még kiemelni, hogy bár minden részben van legalább egy futó csók, a hangsúly mégis a romantikán van, soha nem lesz szexcentrikus.
Onodera eddig csak irodalommal foglalkozott egy neves kiadó tulajának fiaként, aztán véletlenül beosztották az Emerald nevű shoujoantológia szerkesztőségéhez. Ha ez nem lenne elég, a főszerkesztő apró pluszként gyerekkori szerelme, aki tíz éve összetörte a szívét (vagy fordítva?), és azóta nem szeretett bele se férfiba, se nőbe. Takano ugyanakkor elfogadja a kihívást, és megígéri, hogy Onodera egyszer még csakazértis bele fog szeretni.
Yoshino női álnév alatt a Marukawa Kiadó egyetlen férfi mangakája, aki tisztában van vele, hogy szerelmes a szerkesztőjébe és tudja, hogy Hatori viszonozza is az érzelmeit. Csak akkor inog meg egy kicsit, amikor látja szerelmét az egyik asszisztensével (szintén pasi) csókolózni az utcán, de utána maga lesz a megtestesült bizonytalanság.
Kisa szintén szerkesztő, 30 éves és legnagyobb gondja az, hogy a férfiakba kinézet alapján szeret bele. Ebből tanulva nem veszi észre, hogy legújabb kiszemeltje, a 21 éves könyvesbolti eladó Yukina talán tényleg az igazi lehet. Mellesleg a szerkesztőségen Onodera mellett ül.
Összegzésképpen... aki kipróbálja, az nem jár rosszul.
És a végére a kedvenc jelenetem egyben történelmi pillanat: Takano Masamune - nevet. (Tényleg csak egyszer csinált ilyet az eddigi 8 rész alatt, de az számomra az év röhögése lett.)
3 pár van a főszerepben, mindegyiküknek más a története, viszont - mivel ebből 3 uke és 2 seme ugyanott dolgozik - nagyon jól összefonták a történetszálakat. Érdemes még kiemelni, hogy bár minden részben van legalább egy futó csók, a hangsúly mégis a romantikán van, soha nem lesz szexcentrikus.
Onodera eddig csak irodalommal foglalkozott egy neves kiadó tulajának fiaként, aztán véletlenül beosztották az Emerald nevű shoujoantológia szerkesztőségéhez. Ha ez nem lenne elég, a főszerkesztő apró pluszként gyerekkori szerelme, aki tíz éve összetörte a szívét (vagy fordítva?), és azóta nem szeretett bele se férfiba, se nőbe. Takano ugyanakkor elfogadja a kihívást, és megígéri, hogy Onodera egyszer még csakazértis bele fog szeretni.
Yoshino női álnév alatt a Marukawa Kiadó egyetlen férfi mangakája, aki tisztában van vele, hogy szerelmes a szerkesztőjébe és tudja, hogy Hatori viszonozza is az érzelmeit. Csak akkor inog meg egy kicsit, amikor látja szerelmét az egyik asszisztensével (szintén pasi) csókolózni az utcán, de utána maga lesz a megtestesült bizonytalanság.
Kisa szintén szerkesztő, 30 éves és legnagyobb gondja az, hogy a férfiakba kinézet alapján szeret bele. Ebből tanulva nem veszi észre, hogy legújabb kiszemeltje, a 21 éves könyvesbolti eladó Yukina talán tényleg az igazi lehet. Mellesleg a szerkesztőségen Onodera mellett ül.
Összegzésképpen... aki kipróbálja, az nem jár rosszul.
És a végére a kedvenc jelenetem egyben történelmi pillanat: Takano Masamune - nevet. (Tényleg csak egyszer csinált ilyet az eddigi 8 rész alatt, de az számomra az év röhögése lett.)
Hm... Ha 10 évvel idősebb lennék és pasi, Takano-sant szeretném semémnek. (Ricchan - Ritsu-chan - te mázlista!!!)
2011. november 9., szerda
Végre egy kicsit magamról is
Ez az a téma, amiről annyi lényeges és lényegtelen dolgot tudnék mondani, hogy inkább baloldalt írogatok ki havonta egy kis "keretes" szöveget egy-egy témáról több szempontból, arra az esetre, ha kifogynék az ötletekből, bárki nyugodtan írhat, hogy mire lenne kíváncsi rólam, de egyelőre még vannak ötleteim, tippeket ettől függetlenül várok, először is a cosplayeimről fogok szövegelni, karakterválasztás, alapok, részletek és társaik.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)